RAID

A RAID betűsző az angol Redundant Array of Inexpensive Disks, azaz az Olcsó Merevlemezek Redundáns Tömbje kifejezésből ered, bár vannak más nézetek is a szó forrásával kapcsolatban.

Leggyakrabban az adatbiztonság növelésére használjuk őket, bár másra is jók.

Több merevlemezt logikailag egy merevlemezzé kapcsolhatunk össze, ez egy RAID tömb. A tömb lehet redundáns is, tehát lehetnek benne olyan vincseszterek, melyek segítségével duplikált az adattárolás, és így egy vagy akár több merevlemez kiesése esetén sincs még adatvesztés.

Több féle képpen lehet egy RAID tömböt kialakítani, a leggyakrabbak a következők:

• RAID0: Itt két, vagy több merevlemez kerül összefűzésre, így azok kapacitása összeadódik. Itt nincs redundancia
• RAID1: Itt két merevlemez van összekapcsolva egy tömbbe, az adatok mindkettőre felíródnak. Ha bármelyik kiesik, a másik még viszi tovább a tömböt. Szoktak tartalék merevlemezt, vagy merevlemezeket is a tömbbe kapcsolni, így egy meghibásodó merevlemez helyét a tartalékok egyike rögtön át tudja venni.
• RAID5: Három, vagy több merevlemez összekapcsolásával jön létre. Ezek közül ha egy meghibásodik, a tömb még működőképes marad. Tartalék merevlemez itt is beépíthető.

Léteznek ezek kombinációi is, amikor RAID tömböket fűzünk össze újabb RAID tömbökké.

RAID tömbök létrehozhatók speciális RAID kártyák segítségével, de szoftveresen is. Mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai is.

Építhetünk RAID tömböket akár ATA (SATA), akár SCSI merevlemezekből.

Általánosságban elmondható, hogy ha szerver számítógépekben gondolkodik az ember, ahol nagyon fontos az adatbiztonság, akkor redundáns adattárolást kell megvalósítani.

Ez drága és bonyolult, azonban az adatbiztonság szempontjából elengedhetetlen.

A következő fényképen látható szerverben egy 4 portos SATA RAID kártya látható. 4 merevlemez köthető erre a RAID kártyára, a vincsesztereken létrehozhatunk ezeken olyan tömböket, amiket a kártya csak támogat.

A kék színű kábelek kapcsolják össze a SATA merevlemezeket a RAID kártyához.